A Számok Szerinti Gyűtemény

Tittha Sutta

3.61. Szektáriánusok

Szerzetesek, háromféle szekta van, amelynek tagjai még ha—a bölcsek keresztkérdéseire, érveire és helytelenítésére—más magyarázatra térnek is át, a tehetetlenség tanításához ragaszkodnak. Melyik ez a három?

Vannak bráhminok és aszkéták, akik azt tanítják és úgy tartják: “Bármi történik valakivel—kellemes, fájdalmas, vagy sem nem kellemes, sem nem fájdalmas—az mind annak a következménye, hogy mi történt a múltban. Vannak bráhminok és aszkéták, akik azt tanítják és úgy tartják: ”Bármi történik valakivel—kellemes, fájdalmas, vagy sem nem kellemes, sem nem fájdalmas—azt mind egy felsőbbrendű lény tevékenysége okozza.“ Vannak bráhminok és aszkéták, akik azt tanítják és úgy tartják: ”Bármi történik valakivel—kellemes, fájdalmas, vagy sem nem kellemes, sem nem fájdalmas—az mind ok és feltétel nélküli véletlen."

Tanulmányozva a bráhminokat és aszkétákat, akik úgy tartják, hogy bármi történik valakivel—kellemes, fájdalmas, vagy sem nem kellemes, sem nem fájdalmas—az mind annak következménye, hogy mi történt a múltban, azt kérdeztem tőlük: Valóban úgy tartjátok, hogy bármi történik valakivel—kellemes, fájdalmas, vagy sem nem kellemes, sem nem fájdalmas—az mind annak következménye, hogy mi történt a múltban? Kérdésemre úgy feleltek: igen. Azt feleltem nekik: Ebben az esetben, azért lenne valaki gyilkos, hogy mi történt a múltban. A rablás, a tisztátalanság, a hazugság, a sértegetés, az üres fecsegés, a mohóság, a rosszindulat, a téves nézetek vallása mind azért lenne, hogy mi történt a múltban. Szerzetesek, ha mindent csak azzal magyarázunk, hogy mi történt a múltban, akkor nincs törekvés, nincs erőfeszítés, amikor felmerül annak a gondolata, hogy ezt kell tenni vagy ezt nem kell megtenni. Ha valaki nem tudja határozottan, hogy mit tegyen vagy mit ne tegyen, zavarodott és kiszolgáltatott lesz. Az ilyen ember tévesen nevezi magát aszkétának. Ez volt a Magasztos első helyes válasza ezeknek a bráhminoknak és aszkétáknak, akik ezt a nézetet vallják.

Tanulmányozva a bráhminokat és aszkétákat, akik úgy tartják, hogy bármi történik valakivel—kellemes, fájdalmas, vagy sem nem kellemes, sem nem fájdalmas—azt mind egy felsőbbrendű lény tevékenysége okozza, azt kérdeztem tőlük: Valóban úgy tartjátok, hogy bármi történik valakivel—kellemes, fájdalmas, vagy sem nem kellemes, sem nem fájdalmas—azt mind egy felsőbbrendű lény tevékenysége okozza? Kérdésemre úgy feleltek: igen. Azt feleltem nekik: Ebben az esetben a felsőbbrendű lény tevékenysége miatt lenne valaki gyilkos. A rablást, a tisztátalanságot, a hazugságot, a sértegetést, az üres fecsegést, a mohóságot, a rosszindulatot, a téves nézetek vallását mind egy felsőbbrendű lény tevékenysége okozná. Szerzetesek, ha mindent egy felsőbbrendű lény tevékenységével magyarázunk, akkor nincs törekvés, nincs erőfeszítés, amikor felmerül annak a gondolata, hogy ezt kell tenni vagy ezt nem kell megtenni. Ha valaki nem tudja határozottan, hogy mit tegyen vagy mit ne tegyen, zavarodott és kiszolgáltatott lesz. Az ilyen ember tévesen nevezi magát aszkétának. Ez volt a Magasztos második helyes válasza ezeknek a bráhminoknak és aszkétáknak, akik ezt a nézetet vallják.

Tanulmányozva a bráhminokat és aszkétákat, akik úgy tartják, hogy bármi történik valakivel—kellemes, fájdalmas, vagy sem nem kellemes, sem nem fájdalmas—az mind ok és feltétel nélküli véletlen, azt kérdeztem tőlük: Valóban úgy tartjátok, hogy bármi történik valakivel - kellemes, fájdalmas, vagy sem nem kellemes, sem nem fájdalmas—ez mind ok és feltétel nélküli véletlen? Kérdésemre úgy feleltek: igen. Azt feleltem nekik: Ebben az esetben, minden ok és feltétel nélkül lenne valaki gyilkos. A rablás, a tisztátalanság, a hazugság, a sértegetés, az üres fecsegés, a mohóság, a rosszindulat, a téves nézetek vallása mind ok és feltétel nélküli véletlen lenne. Szerzetesek, ha mindent ok és feltétel nélküli véletlennel magyarázunk, akkor nincs törekvés, nincs erőfeszítés, amikor felmerül annak a gondolata, hogy ezt kell tenni vagy ezt nem kell megtenni. Ha valaki nem tudja határozottan, hogy mit tegyen vagy mit ne tegyen, zavarodott és kiszolgáltatott lesz. Az ilyen ember tévesen nevezi magát aszkétának. Ez volt a Magasztos harmadik helyes válasza ezeknek a bráhminoknak és aszkétáknak, akik ezt a nézetet vallják.

Ezt tehát az a három szekta, amelynek tagjai még ha—a bölcsek keresztkérdéseire, érveire és helytelenítésére—más magyarázatra térnek is át, a tehetetlenség tanításánál maradnak.

A Dharma azonban cáfolhatatlan, tiszta, kifogástalan, és mentes a tudós bráhminok és aszkéták hibáitól. A Magasztos tanítása cáfolhatatlan, tiszta, kifogástalan, és mentes a tudós bráhminok és aszkéták hibáitól. A Magasztos tanítása a hat elemről cáfolhatatlan, tiszta, kifogástalan, és mentes a tudós bráhminok és aszkéták hibáitól. A Magasztos tanítása a hat érzékről cáfolhatatlan, tiszta, kifogástalan, és mentes a tudós bráhminok és aszkéták hibáitól. A Magasztos tanítása az elme tizennyolcféle elemzési módjáról cáfolhatatlan, tiszta, kifogástalan, és mentes a tudós bráhminok és aszkéták hibáitól. A Magasztos tanítása a négy nemes igazságról[^igazságről] cáfolhatatlan, tiszta, kifogástalan, és mentes a tudós bráhminok és aszkéták hibáitól.

A Magasztos tanítása a hat elemről cáfolhatatlan, tiszta, kifogástalan, és mentes a tudós bráhminok és aszkéták hibáitól, ahogy a Magasztos mondotta. És mire vonatkozik ez a tanítás? A hat elem a föld-elem, a víz-elem, a tűz-elem, a szél-elem, az űr-elem és a tudat-elem. Ez a Magasztos tanítása a hat elemről, ami cáfolhatatlan, tiszta, kifogástalan, és mentes a tudós bráhminok és aszkéták hibáitól, ahogy a Magasztos mondotta, és amire az vonatkozik.

A Magasztos tanítása a hat érzékről cáfolhatatlan, tiszta, kifogástalan, és mentes a tudós bráhminok és aszkéták hibáitól, ahogy a Magasztos mondotta. És mire vonatkozik ez a tanítás? A hat érzék a szem, a fül, az orr, a nyelv, a bőr és a tudat. Ez a Magasztos tanítása a hat érzékről, ami cáfolhatatlan, tiszta, kifogástalan, és mentes a tudós bráhminok és aszkéták hibáitól, ahogy a Magasztos mondotta, és amire az vonatkozik.

A Magasztos tanítása az elme tizennyolcféle elemzési módjáról cáfolhatatlan, tiszta, kifogástalan, és mentes a tudós bráhminok és aszkéták hibáitól, ahogy a Magasztos mondotta. És mire vonatkozik ez a tanítás? Amikor a szem lát valamit, a látvány megalapozhatja a boldogságot, a boldogtalanságot vagy a közömbösséget. Amikor a fül hall, az orr szagol, a nyelv ízlel, a bőr tapint, a tudatban felmerül egy gondolat, az megalapozhatja a boldogságot, a boldogtalanságot vagy a közömbösséget. Ez a Magasztos tanítása az elme tizennyolcféle elemzési módjáról, ami cáfolhatatlan, tiszta, kifogástalan, és mentes a tudós bráhminok és aszkéták hibáitól, ahogy a Magasztos mondotta, és amire az vonatkozik.

A Magasztos Dharma tanítása a négy nemes igazságról cáfolhatatlan, tiszta, kifogástalan, és mentes a tudós bráhminok és aszkéták hibáitól, ahogy a Magasztos mondotta. És mire vonatkozik ez a tanítás?

Az elemekhez ragaszkodás létrehozza az újraszületést. Az újraszületés létrehozza a nevet és a formát. A név és a forma, mint előfeltétel, létrehozza a hat érzéket. A hat érzék, mint előfeltétel, létrehozza az érzékelést. Az érzékelés, mint előfeltétel, létrehozza az érzeteket. Erre felébredvén tanítja a Magasztos, hogy ez a szenvedés, ez a szenvedés eredete, ez a szenvedés megszüntetése, ez a szenvedés megszüntetésének nemes nyolcrétű ösvénye.

És mi a szenvedés nemes igazsága?

A születés szenvedés, megöregedni szenvedés, a halál szenvedés, a szomorúság, a bánat, a fájdalom, az aggodalom és a reménytelenség szenvedés, együtt lenni a nem szeretettel szenvedés, elválasztva lenni a szeretettől szenvedés, a teljesületlen kívánság szenvedés. A ragaszkodás öt halmaza szenvedés. Ez a szenvedés nemes igazsága.

És mi a szenvedés eredetének nemes igazsága?

A nem-tudás, mint előfeltétel, létrehozza a jelenségvilágot. A jelenségvilág, mint előfeltétel, létrehozza a tudatosságot. A tudatosság, mint előfeltétel, létrehozza a nevet és a formát. A név és a forma, mint előfeltétel, létrehozza a hat érzéket. A hat érzék, mint előfeltétel, létrehozza az érzékelést. Az érzékelés, mint előfeltétel, létrehozza az érzeteket. Az érzet, mint előfeltétel, létrehozza a vágyat. A vágy, mint előfeltétel, létrehozza a szomjat. A szomj, mint előfeltétel, létrehozza a ragaszkodást. A ragaszkodás, mint előfeltétel, létrehozza a létesülést. A létesülés, mint előfeltétel, létrehozza az újraszületést. Az újraszületés, mint előfeltétel, létrehozza a megöregedést és a halált, a szomorúságot, a bánatot, a fájdalmat, az aggodalmat és a reménytelenséget. Így keletkezik az összes szenvedés.

Ez a szenvedés eredetének nemes igazsága.

És mi szenvedés megszűnésének nemes igazsága?

A nem-tudás maradéktalan megszűnése megszünteti a jelenségvilágot. A jelenségvilág megszűnése megszünteti a tudatosságot. A tudatosság megszűnése megszünteti a nevet és a formát. A név és a forma megszűnése megszünteti a hat érzéket. A hat érzék megszűnése megszünteti az érzékelést. Az érzékelés megszűnése megszünteti az érzeteket. Az érzet megszűnése megszünteti a vágyat. A vágy megszűnése megszünteti a szomjat. A szomj megszűnése megszünteti a létesülést. A létesülés megszűnése megszünteti a születést. A születés megszűnése megszünteti a megöregedést, a halált, a szomorúságot, a bánatot, a fájdalmat, az aggodalmat, és a reménytelenséget. Így szűnik meg az összes szenvedés.

Ez a szenvedés megszűnésének nemes igazsága.

És mi a szenvedés megszűnéséhez vezető nemes nyolcrétű ösvény igazsága?

Helyes szemlélet, helyes elhatározás, helyes beszéd, helyes cselekedet, helyes életmód, helyes erőfeszítés, helyes éberség, helyes összeszedettség.

Ez a szenvedés megszűnéséhez vezető nemes nyolcrétű ösvény igazsága.

Ez a Magasztos tanítása a négy nemes igazságról, ami cáfolhatatlan, tiszta, kifogástalan, és mentes a tudós bráhminok és aszkéták hibáitól, ahogy a Magasztos mondotta, és amire az vonatkozik.